Fás illatú szobai illatosítók

Fás nyersanyagok: amit az orrunk felismer és amit nem

A „fás” címke mögött radikálisan különböző illatprofilok rejtőznek. Az atlaszi cédrus (Cedrus atlantica, amely a Marokkói-Fő-Atlasz marokkói lejtőin nő) száraz, szinte púderes illatot kölcsönöz, enyhén kámforos utóízzel. A virginiai cédrus (Juniperus virginiana) inkább ceruzára emlékeztet, még szárazabb, és a parfümkészítésben gyakran használják alapjegyként a kompozíciók rögzítésére. Ez nem ugyanazon akkord két változata: két, illatvilágában eltérő anyagról van szó, még ha közös nevük is van.
A szantálfa még jobban illusztrálja a földrajzi eredet fontosságát. A mysore-i (Karnataka, India) Santalum album krémes, szinte tejes textúrájú, és rendkívül tartós a textíliákon. Az új-kaledóniai Santalum austrocaledonicum szárazabb, fásabb, kevésbé érzéki. Az ausztrál szantálfa (Santalum spicatum) kamforosabb, főként olcsó alapanyagként használják. A légtér illatában a különbség érezhető: egy mysore-i szantálfa illatú diffúzor másképp telíti be a teret, mint egy ausztrál szantálfa kivonattal vagy szintetikus megfelelőjével készült gyertya.

Vetiver, pacsuli, guajak: a kompozíciót strukturáló földes fás illatok

A vetiver (Chrysopogon zizanioides) külön említést érdemel. Gyökereinek gőzdesztillációjával olyan olaj nyerhető, amelynek profilja a származási helytől függően változik: a haiti vetiver füstös, földes, szinte állatias; a réunion-i vetiver virágosabb, könnyebb; a jávai vetiver a legédesebb és a legelterjedtebb. Gyertyában vagy nádas diffúzorban strukturáló szerepet játszik: lassítja a volatilisabb illatjegyek (citrus, virág) eloszlását és meghosszabbítja az illat általános érzékelését.
A pacsuli (Pogostemon cablin) gyakran rosszul használják. Frissen kámforos, szinte gyógyhatású illata van. Hordókban érlelve csokoládés, földes illatúvá válik, szinte állatias jegyekkel. Egy olyan illat, amely pacsuli jegyet hirdet anélkül, hogy meghatározná, hogy az anyag friss vagy erjesztett, nem sokat árul el arról, hogy valójában mit fogunk érezni. A guajakfa (Bulnesia sarmientoi), amelyet desztillációval vagy gyantás formában nyernek ki, fás-füstös illatot kölcsönöz, szinte virágos jegyekkel, amelyek a szárított rózsára emlékeztetnek, így átmenetet képez a fás és az orientális illatok között.

A megfelelő illatdiffúzor kiválasztása fás illatokhoz

A fás akkordok viselkedése a diffúzió módjától függően eltérő. Az illatgyertya felmelegíti a viaszt, és hőkonvekcióval szabadítja fel az illatot: az illat koncentrációja általában 6 és 12% között változik, a viasz keménységétől függően. A szójaviasz kevésbé bírja a magas koncentrációkat, mint a paraffinviasz, de lassabban és alacsonyabb hőmérsékleten terjed, ami jobban megőrzi a fás-citrusos illatjegyek fejjegyét. Egy 20 m²-es helyiségben legalább 200 g-os gyertya szükséges az illat észlelhető terjedéséhez.
A nádas diffúzor kapilláris hatással működik: a nádszálak felszívják a folyadékot, és a felületen elpárologtatják. A diffúzió sebessége a nádszálak számától, a szálak keresztmetszetétől, a környezeti hőmérséklettől és az illat összetételétől függ. A nehéz fás illatok, mint a szantálfa vagy a vetiver, lassabban diffundálnak, mint a virágos vagy citrusos illatok. Két-négy nádszál elegendő egy zárt térben (folyosó, 6 m²-es fürdőszoba); nappali helyiségben kétszer ennyi szükséges, és hetente egyszer meg kell fordítani a szálakat, hogy újrainduljon a diffúzió.
A légtérfrissítő spray azonnali és szabályozott illatdiffúziót biztosít. A szantálfa, vetiver és cédrus komplex fás illatának kombinációja esetében ez a legérthetőbb formátum: a három illatfázis (fej, szív, alap) hőhatás nélkül érzékelhető. Az ultrahangos diffúzor a vizet és az illóolajokat finom részecskékre porlasztja anélkül, hogy felmelegítené őket, így megőrizve az érzékeny anyagok, különösen a gyanták és a drága fák kivonatainak molekuláris integritását. A parfümkoncentrátumokat semleges alkoholban hígítva használják házi spray-khez, vagy közvetlenül megolvadt viaszban kézműves gyertyákhoz: ultrahangos diffúzorban ne haladja meg a 2-4%-ot, hogy ne károsítsa a membránt. A természetes rögzítőanyagokat (pézsma, labdanum) tartalmazó nehéz fák foltot hagyhatnak a világos textíliákon, ha a spray-t túl közelről használják.

Kompatibilitás a térrel és használati óvintézkedések

A vetiver, oud és fermentált pacsuli illatjegyeket tartalmazó sűrű fás illatgyökér egy rosszul szellőző, 12 m²-es helyiségben gyorsan telítetté válik. Ez a fajta illat jobban megfelel 25 m²-es vagy annál nagyobb lakóterületeknek, vagy 20-30 perces rövid diffúziónak kisebb helyiségekben. A természetes gyantákra (labdanum, benjoin, oliban) érzékeny személyek reagálhatnak bizonyos keleti fás illatokra, amelyek ezeket az anyagokat tartalmazzák alapjegyként. Állatok jelenlétében óvatosságra van szükség az ultrahangos diffúzorok használatakor, amelyek tiszta illóolajokat tartalmaznak: a fákban található több terpéntartalom, különösen az alfa-pinén és a limonén, problémát jelenthet macskák és egyes madarak számára.
A közös munkaterületeken a száraz cédrus vagy a könnyű szantál előnye, hogy nem túl tolakodó, de nem is hiányzik. A füstös fafajták, mint a guajak vagy a haiti vetiver, inkább személyes terekben használhatók: jellegük megosztja a véleményeket, és közös használat esetén kellemetlen lehet. A hordozóanyag kiválasztása ugyanolyan fontos, mint az illaté: ugyanaz a fás alapanyag gyertyában, nádban vagy ultrahangos porlasztóban nem ugyanazt az illatélményt és illatélettartamot eredményezi.